5. rész - Bonyodalom (+16)

*Harry szemszöge*

Délután eléggé unatkoztam, így gondoltam elhívom Jade-t még egy város nézésre, hiszen tegnap este nem jártunk sok helyen.. De sehol sem találtam.
-Lou! Nem tudod, hol van Jade?- kérdeztem legjobb barátomat, megzavarva így Őt a Spongyabob nézésébe.
-Elmentek El-el vásárolni.- válaszolt.
-És nem tudod mikor jönnek haza?- tettem fel az újabb kérdést.
-Ennyire hiányzik Jade?- vigyorgott Louis 100 wattos mosollyal.
-Mi, Nem.. csak tegnapeste elmentünk várost nézni, de bealudt a kocsimban így gondoltam elmehetnénk megint..-magyarázkodtam.
-Ne áltasd magad Hazz!-nézett olyan "Bitch please" fejjel.- Látom, hogy nézel rá!
Megforgattam a szemem, majd elindultam Jade szobájába. Lefeküdtem az ágyára, és a telefonomat kezdtem böngészni.

*Zayn szemszöge*

-Szóval az a lány.... T-Te..vagy!- dadogtam idegesen.
Meglepődöttség... ezt tudtam kivenni Hope tekintetéből.
-Zayn, én..-kezdett volna bele, de akkor egy ismerős alakot véltem felfedezni a bejáratnál.
-Héé..Zayn, minden rendben?- fürkészett Hope.
-I-igen, persze.- mondtam, de a szemem még mindig az ajtóban várakozó személyen lézengett., mire Hope megfordult a székén, hogy szemügyre vegye a figyelmem elterelőjét.
-Ő a volt barátnőd, ugye?- fordult vissza Hope.   Aprót bólintottam.

*Hope szemszöge*

Nahát.. Perrie egyszerűen gyönyörű. Nem is értem, hogy szakíthatott vele Zayn, miattam. Mm..Zayn.. mégis mit mondjak neki?-tettem fel saját magamnak a kérdést.- Kedvelőm őt..de csak most szakított a barátnőjével, ráadásul 3 napja ismertük meg egymást.. ilyen gyorsan nem léphetett túl Perrie-n.
Gondolatmenetemet, egy kedves női hang szakította félbe.
-Ó, szia Zaynie!- jött az asztalunkhoz Perrie.-Szia Perrie.- köszönt Zayn kedvtelenül.- Ő itt Hope.. Hope Tomlinson! Hope, ő itt Perrie Edwards, a VOLT barátnőm!- emelte ki a "volt" szót.
-Sziaa.. Tomlinson?-ráztunk kezet.
-Helló, igen.. Lou unokahúga vagyok.- mondtam kedvesen.
-Értem. Nos örülök, hogy megismertelek Hope.- mosolygott.
-Úgy szint!- mosolyogtam vissza.
-Öööm.. Zayn, beszélhetnénk?- fordult Zayn felé Pezz.
-Mond!-mondta Zayn, ugyan olyan hangnemben.
-Négyszemközt, ha lehet!
-Nem szeretném magára hagyni Hope-ot!
-Ugyan, menj csak nyugodtan, megvárlak!-szóltam oda.
-Biztos, nem gond?
-Biztos! És most menj..

*Zayn szemszöge*

-Rendben, sietek vissza.- álltam fel és elindultunk Perrie-vel a mosdó irányába.
-Mit szeretnél?- tértem a lényegre. Minél hamarabb vissza akarok menni Hope-hoz.
-Milyen kis aranyos, és törékeny Hope drága... Csak aztán nehogy történjen vele valami..
-Ezt meg, hogy érted?- néztem rá zavarodottan.
-Azt ajánlom tartsd távol magad tőle, édesem!!!- 
-Na jó, te hibbant vagy! És, ha egy ujjal is hozzámersz érni Hope-hoz én esküszöm, hogy..
-Ugyan mire, hm? Chh..
-Felejts el Perrie Edwards, de egy életre!- hagytam faképnél.

Vissza ültem az asztalunkhoz, és egyből lehúztam az üveg bort, majd rendeltem még eggyel.. 
-Minden rendben? Zaklatottnak tűnsz!- fogta meg Hope a kezem ami az asztalon pihent.
Azonnal körülnéztem, hogy Perrie vajon lát-e minket.. Szerencsére sehol sem láttam már így vettem a bátorságot, és megszorítottam Hope kezét, majd összekulcsoltam ujjainkat.
De még mindig idegesen voltam... Hogy nem vettem észre, ennyi idő alatt, hogy milyen is Perrie valójában?!
-Nem gond ha hamarabb mennénk haza?-kérdeztem.
-Dehogy! De ugye nincs valami baj?-kérdezte csilingelő hangján.
-Nem, nincs.. Csak nagyon fáradt vagyok..- hazudtam. Szörnyű érzés, hogy nem mondhattam neki igazat.. de semmi szükség, hogy tudjon az előbbi kis beszélgetésünkről Pezz-el.  Csak felzaklatná a dolog.
Kifizettem a számlát, és elindultunk haza.

*Jade szemszöge-ugyan abban az időben*

Befejeztük a vásárlást, de még nem volt kedvünk haza menni, így beültünk egy közeli StarBucks-ba. El-el ugyan azt rendeltünk. Vaníliás cappuccino, extra habbal. c(:
-Na és, hogy állsz pasi téren?- kérdezte Eleanor.
-Mégis, hogy állnék? Most költöztünk ide..- emlékeztettem El-t a tényekről.
-Pasit mondtam volna? Huppsz..bocsi, Harry-t akartam.-kuncogott.-Szóval mi a helyzet Hazz-al?-mosolygott.
-Semmi. Csak barátok vagyunk!-mondtam és kortyoltam egyet az italomból.
-Jajj, Jade.. Mindketten nagyon jól tudjuk, hogy ez nem igaz. Legalább magadnak valld be!
-Elismerem, hogy helyes..és kezdem megkedvelni Őt, de barátságtól többet nem érzek.
-Most még ezt mondod.. -mosolygott kajánul El.
-Inkább idd a cappuccinodat, és menjünk.- kuncogtam.

-Megjöttünk!- kiáltotta Eleanor, ahogy beléptünk a házba. Loui pillanatokon belül barátnője mellett termett. Istenem' olyan édesek együtt. Remélem egyszer nekem is ilyen lesz ilyen kapcsolatom..
-Te meg min mosolyogsz?- kérdezte Boo Bear.
-Rajtatok! Olyan aranyosak vagytok együtt!- elmosolyodtak ahogy én is. 
Felmentem a szobámba, had legyenek csak kettesben.

-Jézusom Harry, mit keresel a szobámban?- kérdeztem, ugyanis ez a macskabolond az ágyamon heverészett.
-Téged vártalak!- állt fel és indult meg felém.
-Azért mert...?
-Gondoltam elmehetnénk megint várost nézni.. ha már tegnap bealudtál.- nézett rám féloldalas mosolyával.
-Sajnálom, de fáradt vagyok, Eleanorral bejártuk a fél plázát..de holnap elmehetnénk.-mosolyogtam.
-Akkor holnap.- vigyorgott és közelebb jött. Azt hittem megfog ölelni, de tévedtem. Csikizni kezdett, ráadásul azonnal megtalálta a gyenge pontomat.
-Nee..Harry..Harry, kérlek hagyd abba, befogok pisilni!!- röhögtem, és egyszer-kétszer felsikítottam.
Felkapott és rádobott az ágyra, fölém mászott és úgy csikizett tovább.
-Neeeee.... Ezt még vissza kapod Styles! Szólásra nyitotta a száját, de ekkor Niall jött be a szobába.
-Ó..ööm.. bocs, ha megzavarok valamit.. 
-Nem zavartál meg semmit!!- szóltam közbe.
-Amúgy miért jöttél?- kérdezte Hazz.
-Ja..csak, hogy jösztök-e üvegezni?!- 
-Ki nem hagynánk!- mondtam.
-Ahogy mondja.- értett egyet Harry.

Mindenki lent volt már, csak ránk vártak. Leültünk egy körbe és középre raktunk egy üveget.
-Ki kezd?- szólalt meg Liam.
-Valamelyik lány.- mondta Zayn.
-Legyen Hope!- mondtam.
-Oké.-mondta és pörgetett.- Louis. Felelsz vagy mersz?
-Merek.
-Te tudod.. *perverz mosoly*..akkor csókold meg El-t a legerotikusabb módon, ahogy csak tudod.
-Kösz Hope.- mondta El, mire mindenki felnevetett. Louis tökéletesen teljesítette a feladatot, így most ő következett.
-Felelsz vagy mersz Harry bébi?-vigyorgott Louis.
-Merek.
-Csinálj 20 fekvőtámaszt..
-Sima ügy.- csapta össze tenyereit Hazza.
-Várj csak.. még nem fejeztem be!-mondta Louis.-Félmeztelenül..ééés..úgy, hogy Jade alattad fekszik közben!
-Hogy mi van??- Én ezt nem csinálom.- tiltakoztam.
-Se perc alatt kész lesz..naaa..-kérlelt Harry.
-Hajj..rendben van.- adtam meg magam nehézkesen.
Lefeküdtem a padlóra, Harry pedig elkezdett fekvőtámaszozni fölöttem..félmeztelenül... Kb. úgy nézhettem ki, mint egy paradicsom.

-Harry, ez már a 30.-ik nem a 20.-ik!!- szóltam rá.
-Tudom!- mosolygott önelégülten.
-Akkor leszállnál rólam?
-Nem is tudom.. mit kapok cserébe?- fekvőtámaszozott még mindig.
-Azt drága Harold, hogy nem lesz a csinos kis szemed alatt egy szép nagy lila folt.. -ugrattam.
-Én igazából randira gondoltam.. De..ez is meg győző.- szállt végre le rólam, én pedig felnevettem.
-Te jössz Hazz.- mondta Loui.
-Okés.- mondta majd pörgetett..ami végül meg nem állt....Nálam. 
-Jade-Jade.. felelsz vagy mersz?
-Felelek!- kitudja milyen baromságot kitalált volna a perverz fantáziájával.
-Kivel feküdnél le a bandából?- nézett komolyan, de a szemében látható nevető ráncok elárulták. 
-Harry, ezt te sem gondolhatod komolyan!- morogtam.
-Muszáj válaszolnod, sajnálom. A padlót kezdtem tanulmányozni, és már szólásra nyitottam szám, mikor csengettek.
-Megyek kinyitom!- használtam ki a helyzetet.

-Helló. Segíthetek?- kérdeztem az ismeretlen férfitől.
-Mr. Malik-nak hoztam küldeményt!
-ZAAYN!!-kiabáltam.
-Mi az?- jött oda.
-Üdv. Egy levelet kell átadnom.

Zayn átvette a borítékot, megköszönte és elköszönt a férfitől.
-Ki volt az?- kérdezték a többiek.
-Valami csávó, levelet hozott nekem.-mondta Zayn. Kibontotta a borítékot és előhúzott egy képet majd egy cetlit.

*Hope szemszöge*

-Na mi az?- ültem le Zayn mellé. Amit láttam..nos..nem egészen értettem.. a képen Én is Zayn voltunk még az étteremben, ahogy fogjuk egymás kezét.
Aztán megláttam a cetlit is..
"Tartsd magad távol tőle, különben.. P."

-Ez mégis mit akar jelenteni?..é-és mégis ki küldte?-kérdeztem aggodalommal teli hangon.
-Hope..é-én..nem mondtam igazat az étteremben..P-Perrie, megfenyegetett, hogy ha lesz közöttünk v-valami akkor azt...megkeserüljük.-dadogott idegesen Zayn.
-Miért nem mondtad el?- kérdeztem kicsit hangosabban a kelleténél.
-Féltem..- suttogta. Szemeim megteltek könnyel.
-Ó, a nagy Zayn Malik félt!- ordítottam és felrohantam a szobámba.

*Zayn szemszöge*

-Rohadt életbe!- rúgtam bele az asztalba miután Hope elrohant.
-Nyugodj meg Zayn, majd lenyugszik.- próbált nyugtatni Liam.
-El kellett volna mondanom már a legelején!- ordítottam. A srácok belátták, hogy nem fogok megnyugodni így magamra hagytak.

*30 perccel később*

-Zayn!- hallottam egy selymes hangot. Nem válaszoltam.
-Zayn..sajnálom, nem kellett volna így kiakadnom, ne haragudj! Egyszerűen váratlanul ért ez az egész..-mondta csendesen Hope.
-Nem, nekem kellett volna elmondanom az igazat..-néztem a szemébe.
-Megértem, hogy nem mondtad el.. fordított esetben én sem szóltam volna.
-Akkor nincs harag?- mosolyogtam halványan.
-Nincs bizony!- tüntette fel gyönyörű mosolyát.

El sem hiszem, hogy megismertem ezt az elképesztő lányt.. Annyira gyönyörű, okos, szép, vicces, kedves.. tökéletes, ha egy szóval akarom leírni. :)
A füle mögé tűrtem egy tincsét és lassan közeledni kezdtem felé. Az ajkaink már csak pár centire voltak egymástól..

-Hé..Ti meg mit csináltok?- nézett felvont szemöldökkel Jade. Hát ezt nem hiszem el.
-Khm..mi csak..ööm..-próbáltam kimagyarázni de semmi frappáns nem jutott eszembe.
-Tudod mit Zayn, inkább ne fáradj!- kuncogott Jade, majd egyedül hagyott Hope-al.
-Ne haragudj!- mondtam. Végülis csak pár napja ismerem, és már megcsókolnám. Ki vagy én, Harry?
-Semmi baj..egyébként..megbeszélhetnénk azt a dolgot..amit Perrie érkezése előtt mondtál?-pirult el.
-Persze.. De te akartál volna mondani valamit..-emlékeztettem.
-Igen, valóban! Szóval én is kedvellek téged.. és tetszel is de..
-De Perrie miatt most nem akarsz semmit!- fejeztem be helyette a mondatot.
-Igen.- suttogta.-Sajnálom!-nyomott egy puszit a szám sarkába.

*Louis szemszöge*

Eleanorral felmentünk a szobámba és heves csókolózásba kezdtünk.
-Imádlak!- súgtam szerelmem fülébe, majd újra megcsókoltam.
-Én is téged Boo Bear!- mondta mire én belemarkoltam a fenekébe.
Felkaptam El-t, Ő pedig lábát derekam köré fonta. Óvatosan leraktam az ágyra. Fölé másztam és apró csókokat leheltem nyakára amit halk nyögések követtek.

*10 perccel később*

Finoman mozgattam a csípőmet, már majdnem a csúcson voltunk.. Láttam a kedvesem elégedett arcát.. Imádom.

Az ajtó résnyire kinyílt..ki az a hülye aki zavar ilyenkor? Naná, hogy..
-Örülök, hogy jól elvagytok, de Jade-el szeretnénk filmet nézni!- mondta Harry aki le sem vette rólunk a szemét.
-Bekapod Harry!- mondtam neki idegesen.
-Azt elvégzi más!- mondta nagy mosollyal az arcán, majd kiment.