Jó olvasást! Kérlek jelezzétek, hogy elolvastátok. (komizzatok, véleményezettek a végén) Iratkozzatok fel, ha tetszik és szavazzatok!:)
Még egyszer jó olvasást.xx :* :)..
*Jade szemszöge*
Harry békésen aludt mellettem.. Hihetetlenül jó érzés amellett az ember mellett ébredni akit szeretsz.. Legalább is azt hiszem szeretem..
Gondolatmenetemet megszakítva, arra lettem figyelmes, hogy Harry erekciója kezd emelkedni.. :$ Vajon mekkora lehet neki, ha már takarón keresztül is így látszik?-gondoltam magamban. :o :D (*perverzmosoly*)
Na ettől beindultam.. Benyúltam a takaró alá és kezemmel kezdtem kényeztetni férfiasságát.
Kipattantak a szemei.. Megcsókoltam..
-Hozzá tudnék szokni ehhez az ébresztéshez!- mondta kajánul.
Felkuncogtam, közben kezeim még mindig őt kényeztették.
-Úgy emlékszem van még egy befejezetlen ügyünk!- súgta a fülembe, mire erősen megmarkoltam férfiasságát.. Felnyögött..
-Nem lesz ennek jó vége Jade.. -mondta Hazz, majd ráült a csípőmre.
-És ha én pont azt szeretném?-súgtam lágyan a fülébe és végig nyaltam a nyakát.
-Mmm..-dünnyögött.
*10 perccel később*
Lehúzta a bugyimat és feldugta egy ujját. Soha nem éreztem még így.. Testemet elöntötte a mámor.. Harry egyre gyorsabban pumpált.
-Ahhw..Harry!- mondtam mikor már két ujjal csinálta.
***
Ujjait felváltotta a nyelve.. Miközben csiklómat kényeztette én a fürtjeivel játszadoztam.
-Harry..most már érezni szeretnélek!- mondtam egészen halkan, de Ő így is meghallotta.
-Rendben.- csókolt meg finoman.
Lehúztam a boxerét.. A szavam is megakadt.. Hűha, mekkora.. *o*
Mielőtt még belém vezette volna magát, megszólaltam:
-Várj.. ülj le az ágy szélére!- mondtam kipirultan.
Megtette amit kértem. Letérdeltem elé és apró puszikat hintettem erekciójára. Párszor végignyaltam, majd az egészet bekaptam a számba és tettem a dolgom..
Harry száját halk nyögések hagyták el. Férfiassága egyre merevebb lett.
-Jade!
-Igen?- hagytam abba tevékenységem.
-Nem a szád miatt szeretnék elélvezni!- vigyorgott Harry, vággyal megtelt szemekkel.
Felálltam és megcsókoltam. Közben Harry ledöntött az ágyra és szétnyitotta a lábam..
-Jól meg gondoltad?- kérdezte.
-Igen! Téged akarlak.. Csak téged!- mondtam komolyan.
Belém vezette magát és lassan mozogni kezdett. Elmondhatatlan, hogy mit éreztem. :$
Fájt a hatalmas mérete miatt, de végre érezhettem.. Maradéktalanul boldog vagyok.. és Szerelmes! ♥
-Mehet gyorsabban?- kérdezte Harry.
Bólintottam..
Körülbelül 2-3-szoros tempóra kacsolt..
-Áhh.. Istenem' Harry!- nyögtem.
-Mindjárt ott vagyok!- mondta, és abban a percben belém élvezett.. Rögtön utána én is egy orbitális nyögés kíséretében.
Lökött még párat levezetés kép, majd kihúzta magát belőlem és lefeküdt mellém.
-Elképesztő vagy!-súgtam oda neki amíg magunkra húzta a takarót.
-Rólad nem is beszélve!- kacsintott és szenvedélyesen megcsókolt.
*Pár nap múlva*
*Danielle szemszöge*
A telefonom csörgésére ébredtem. Hope keresett..
-Szia Hope.-mondtam a telefonba.
-Sziaa, bocsi ha felébresztettelek, de már régen beszéltünk és arra gondoltam, hogy nem-e zavar ha átmennék..?- kérdezte.
-Ugyan! Gyere csak.-mondtam majd lediktáltam a címem neki.. -Na akkor majd gyere, csók!- elköszöntem tőle és kinyomtam.
Nagy nehezen kimásztam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt.
Belenéztem a tükörbe..
-Úgy nézek ki, mint a mosott sz*r..- mondtam magamnak.. hiányzott.. reggelente mindig együtt álltunk a tükör előtt és Ő erre azt mondta mondta, hogy "Te vagy a leggyönyörűbb lány."
Annyira belesajdult az emlékbe a szívem.. Könnyezni kezdett a szemem.
Megmostam az arcom és két észhez térítő pofont adtam magamnak.
Lassan, de biztosan lebotorkáltam a lépcsőn.. Rendet raktam.. Aztán felöltöztem..
Nem tettem magamra sminket, mivel Hope-al mindent kibeszélünk majd..
Liamről nehéz beszélnem.
Leültem a kanapéra és bekacsoltam a TV-t.
Csengettek.. Azonnal felpattantam és kinyitottam az ajtót.
-Szia édes!- mondta Hope.
-Szia drágám!- ez volt a mi "nyálas..lezbis" köszönésünk.
-Hoztam egy csomó csokit és gumicukrot!-mondta miközben felemelte a két óriási szatyrot.
-Ránk fér!- mondtam mosolyogva.
Elvettem tőle a szatyrokat és a dohányzó asztalra kiborítottuk mindent. Elkezdtük enni a sok édességet és lassan rátértünk a témára..
-Szóval elmondod mi volt ez Liammel?- kérdezte Hope boci szemekkel.
Nyeltem egy nagyot és belekezdtem..
-Már majdnem éjfél volt, de nem ért haza.. Elindultam megkeresni.. Az utcátokban botorkált, nem mondanám, hogy járt.. Azt mondta majdnem megcsalt és aztán amikor haza vittem elzavart és szakított velem.. -öntöttem ki a szívem.
-Uramisten' ez rosszabb, mint egy szappan opera! Egyébként Liam nagyon maga alatt van.. Nem beszél senkivel.-mondta Hope.
-Én szeretem..-elkezdtem sírni.. alig bírtam beszélni.- De Ő nem szeret!
-Ha nem szeretne megcsalt volna!- mondta nyugtatás kép.
-Ha szeretne nem szakított volna velem!-vágtam rá és kibontottam a sokadig Milkát.
-Magát hibáztatja és így akar bosszút állni saját magán..- hadarta el a mondatot.
-A rohadt életbe ezzel engem is büntet, ne velem játsszon, döntse el mit akar!- ordítottam le Hope fejét..- Ne haragudj..
-Óó, semmi baj.. ezért vagyok itt, hogy kiöntsd a szíved és ne magad őröld!-mondta Hope.
-Ha bármi baj van hozzám jöhetsz.. és itt is aludhatsz ha úgy adódik.- mondtam majd megöleltem a barátnőmet.
Csörgött a telefonom.
-Szia Dani!- mondta egy éles hang.
-Szia Lexi!- visítottam a telefonba..
-Arra gondoltunk a srácokkal, hogy csaphatnánk végre egy óriási bulit!- árasztott el a szavaival.
-Igen.. az jó..-mondtam.
-Te hülye! Gyere el és hozz magaddal pár embert!
-Okés, de hol lesz ez pontosan bébi?- kérdeztem.
-Öhm.. Dover-ben.. Tudod nincs messze innen.. 1 óra kocsival egy tök király tengerparti háza van az ismerősömnek és ide adta, hogy vigyázzak rá mert nyaral, szóval.. Akkor jössz.. oké.. megbeszéltük, sziaa..-mondta Lexi.
-Vááárj...mikor lesz??
-3 nap múlva.. gyere/tek át és innen indulunk.
-Oké, puszika!
-Ha valami van hívj, na szióka!- köszönt el..
Letettem a telefont és Hope-ra néztem aki tömte magába a gumi macikat..
-Hope!-mondtam.
-Hmm?-hümmögött.
-Ugye elkisérsz?-kérdeztem.- A buliba..
-Persze, számíthatsz rám!-mondta, majd megpuszilt..- És hol lesz?
-Hát..khm.. Doverben...-mondtam, mire kiesett a szájából a cukor és nyelt egy nagyot.
-Hát..nem tudom.. -mondta, mire én lehajtottam a fejem.-Nyugi, persze, hogy elmegyek..nem hagylak cserben..fordított esetben te is jönnél!
-Jujj de jóóó!- Imádlak!!!- ugortam a nyakába..
Mikor lenyugodtam betettünk egy romantikus filmet.. Majd amikor vége lett megnéztük a Titanic-ot amin mindketten elsírtuk magunkat..
-Hogy-hogy, Zayn nem keresett?- kérdeztem Hope-tól felhúzott szemöldökkel.
-Nem tudom..-mondta és felállt és odament a táskájához, és elkezdett benne turkálni.- B*sszus, otthon hagytam a telefonom!
-De tudják, hogy itt vagy nem?- kérdeztem.
-Mindenki aludt mikor eljöttem..- mondta..- Úristen' már este 9 van? Lassan megyek.-felvette a kabátját és a táskáját..
-Elkísérlek egy darabig.- mondtam.
*Hope szemszöge*
Útközben sokat beszélgettünk.. Majdnem teljesen haza kísért..
-Na jól van, majd akkor hívlak..puszi!-mondta Dani, adott egy puszit és elindult az ellenkező irányba.
Én is elindultam, csak egy fél utcát kellett egyedül gyalogolnom..
Halkan nyitottam ki az ajtót.. Felkapcsoltam a lámpát, levettem a kabátomat, megfordultam és majdnem sikítottam mert futott felém egy fekete ruhás alak.. Zayn "kicsit" erősen szorított.
-Zayn.. nem..kapok..levegőt.- suttogtam.
-Kivel voltál? És hol? Egész nap rád vártam, legalább hagyhattál volna üzenetet..- leordította fejem.. azt se tudtam mit mondjak..egyben féltékeny és féltő..egyszóval ijesztő.
-Ne haragudj!-mondtam megbánóan és belenéztem a szemeibe, aztán belebújtam a mellkasába.
Már nem volt annyira megfeszülve teste..
-Csak féltelek.. Reggel arra ébredtem, hogy nem vagy mellettem és aztán este 10-re érsz haza,.. azt hittem valami bajod esett!- zúdította rám a szavakat.
-Csak Dani-vel voltam..-mondtam őszintén.-3 nap múlva elmegyünk bulizni.. Dover-ba.
-Nem mész!-mondta Zayn..
-Azt nem te döntöd el!- mondtam flegmán.
-Úgy értem, hogy nélkülem nem mész!- mondta a kisfiús mosolyával. :$
Annyira felidegesített, de a mosolya meglágyította a szívem..
-Nem akarok állandóan mástól függeni!-mondtam.- Szeretnék néha egyedül lenni..és gondolkozni... elmerülni a gondolatokba, emlékekbe..
Adtam egy puszit a szájára, majd felment.
Most meg mi van?
Felmentem a szobámba, ledobtam a cipőmet és letusoltam.. Aztán befeküdtem az ágyba.. Zenét hallgattam.. Később próbáltam elaludni, de nem ment..
Hajnali fél három..
-Átmenjek Zayn-hez? Vagy ne?
Ch, hjaj..-gondolkodtam hangosan. -Átmegyek!- mondtam és kiugrottam az ágyból..
Halkan kimentem a folyosóra.. Magabiztosan benyitottam. Világítottam a telefonommal.
Az egyetlen jó dolog az életemben ott szuszog az ágyában..
Leguggoltam az ágya mellé és megpusziltam. Piszkáltam a haját, simogattam az arcát, de nem volt szívem felébreszteni..
Szépen lassan elaludtam a nagy simogatás közben..
*Reggel*
*Zayn szemszöge*
A nap fénye sütött be az ablakon és erre keltem fel.. kinyitottam a szememet..
Hope?! Miért aludt a földön?!?
Szegény, biztos nagyképű voltam vele tegnap.. ittam egy-két pohárral mert ideges voltam..
Felálltam, felvettem az ölembe az alvó szerelmemet és befektettem a meleg ágyamba..
Betakartam, bebújtam mellé .. Átöleltem és belepusziltam a hajába..
Hümmögött.. Sikeresen felébresztettem.
-Sajnálom, hogy seggfej voltam!- mondtam halkan a fülébe..
A válasza egy kómás csók volt.
Lassan kinyitotta a szemét.. Annyira szép! :$
Nem tudnám elhagyni semmiért.. Ha ne adja Isten' elhagynám az lenne életem legnagyobb hibája..
Átölelt, a mellkasomhoz bújt és a füléig felhúzta a takarót.
*1 órával később*
Csörgött a telefonom..
Perrie!?
-Mit akarsz?- kérdeztem.
-Van egy fontos dolog amit meg kell beszélnünk.. Személyesen.. -mondta nyávogva.
-Csak Hope-val megyek.. ha úgy jó akkor jó, ha nem..nem!- mondtam.
-Jöhet Ő is.. Legyetek a StarBucks-ban 2-re!- nyafogott majd letette..
Mit akarhat?
-Ki volt az?- kérdezte Hope édesen.
-Perrie! Találkozunk 2-kor..-mondtam, mire Hope berohant a fürdőbe.
Utána mentem..
-De azt mondtam, hogy csak veled megyek!-fejeztem be a mondandómat.
-Miért nem hagy végre békén minket? Miért kell állandóan úgy viselkednie mint egy drámában..Mindent összezavar!-mondta Hope idegesen..
-Semmi baj nem lesz!- nyugtatgattam.
*A StarBucks-ban*
*Hope szemszöge*
Beléptünk a kávéházba.. de nem volt még ott Ő méltósága..
Kézen fogva sétáltunk el az egyik asztalhoz.. leültünk, egyikünk se szólalt meg..
Ajtócsapódást hallottam.. Hátranéztünk és megérkezett Miss. Szarkeverő!
-Sziasztok! Tudtam, hogy eljöttök..- mondta Perrie elégedetten.
-Térjünk a lényegre..mit akarsz?- kérdezte Zayn idegesen.. ökölbe volt szorítva a keze ezért megsimítottam.
-Rendben.. -mondta Pezz és elővett egy dossziét..kinyitotta és oda adta Zayn-nek.
Kíváncsi voltam, hogy mi az..de tudtam, hogy Zayn így is elég ideges, ezért azt mondtam, hogy "WC-re megyek" és kettesbe hagytam őket.. Ami hiba volt.. Ugyanis mikor visszaértem eltüntek..
Nem kellett volna bíznom Zayn-ben.. Tudhattam volna, hogy még mindig Perrie-t szereti..
Könnyezve hagytam el a kávézót.. Elmentem egy közeli parkba és a gondolataimba merülve sétáltam. A sós könnyek lassan folytak le az arcomon..miért kellett ilyen hamar beleszeretnem? -kérdeztem magamtól.
Leültem egy padra és bámultam ki a fejemből..
.gif)
Megint sikerült sokáig kimaradnom.. fél 10..remek..
Felálltam a hideg padról és elindultam haza.. már késő volt, az utcák üresek voltak.. kicsit féltem.. szaporábban vettem lépteimet.
***
Elfordítottam a kulcsokat a zárba és bementem.. Niall idegesen fürkészett.
-Mégis hol voltál?- kérdezte kissé hangosan.
-Magányra volt szükségem.. Zayn már hazaért?
-Igen, de.. bezárkózott a szobájába.. és úgy hallottam összetört PÁR dolgot..- emelte ki a Pár szót..- Összevesztetek?- nézett komolyan.
-Beszélek vele..- -indultam a lépcső irányába.. Felbaktattam Zayn szobájáig és bekopogtam.. lépteket hallottam.. résnyire kinyílt az ajtó.
Bementem..a szoba..hát.. úgymond "romokban" hevert.. A szemem újra könnybe lábadt.. Zayn az ágyon ült és idegesen tördelte az ujjait.
-Hope..én.. -kezdett bele, de félbeszakítottam.
-Igen? Talán sajnálod? ..Nem kérek a sajnálatodból.. Menj vissza Perrie-hez, engem meg felejts el!!- ordibáltam bőgve..
-Hope, én nem szeretem Perrie-t.. én..én..téged..- nem tudta kimondani Azt az a szót..
A szobában megfagyott a levegő.. Megszólalni nem tudtam..
Lesütöttem a szemem.. Már zokogtam..
-Értem..- mondtam, miközben letöröltem a könnyeimet és kirohantam.
*Zayn szemszöge*
Képtelen vagyok, kimondani, hogy Szeretem.. Nem azért mert nem így van..hanem Perrie miatt.. nem tehetem ezt egyikőjükkel sem..
Rohadt életbe.. miért velem történik ez?
Bementem a fürdőbe és egy forró fürdőt véve gondolkodtam el a jelenlegi életemen.. egy szóval tudnám csak jellemezni: Igazságtalan! :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése