14. rész - Haszontalan vagy

*Hope szemszöge*


,,Hazudtál?"-jött a kérdés..De nem Niall-től..
Könnybe lábadt a szemem..
-Zayn..én..- kezdtem, de félbe szakított.
-Igen? Talán sajnálod? Képzeld nincs szükségem a sajnálatodra..- motyogta.
A padlót kezdtem kémlelni, mintha csak olyan érdekes lenne.. -Én próbáltam helyre hozni a "kapcsolatunkat" erre te eljátszod, hogy azzal a faszfejjel jársz... hogy bízhatnék meg benned ezek után?- szomorúságot véltem felfedezni szemeiben.. Istenem, kérlek csak ne veszítsem el.
- Zayn én szeretlek..- szűrtem ki alig hallhatóan.
-Lefeküdtetek?
-Mi?- hogy jön ez ide?!
-Lefeküdtél vele?
Most erre mit mondjak? Hogy igen?!
-Szóval igen.. - undorodva ejtette ki szavait.
Csalódott volt.

*Zayn szemszöge*

Én.. nem is tudom mit mondhatnék.. nem ezt vártam Hope-tól..
Soha senkiben nem csalódtam még ekkorát.. És még le is feküdt vele.. Mintha kést döftek volna a szívembe.
Gondolatmenete sírás hangja szakította félbe... Hope szinte már zokogott, Niall próbálta vigasztalni kevés sikerrel.
-Legalább élvezted? Megtudott olyan lágyan csókolni a nyakadon ahogy én szoktam? Súgott édes szavakat a füledbe? Összebújt veled utána? Simogatta a hajad? Mondta, hogy szeret? Nem hinném.. - köptem oda a szavakat.
Hope a földre rogyott.. rossz.. nagyon rossz őt így látni..
Beleütöttem teljes erőmből a falba majd elhagytam a szobát.

*Jade szemszöge*

Az ablakon beszűrődő napfény zökkentett ki álmomból, na meg a fejfájás.
Hirtelen felakartam ülni, de megszédültem és visszaestem.
-Maradj csak.- puszilt bele a hajamba.. Harry?!
Aztán bevillantak a tegnap esti képek.. Magához húzott és lágyan megcsókolt.
-Tudod, hogy mennyire jól csókolsz?- kérdeztem elpirulva.
-Tudom.- mondta és még egyszer megcsókolt.- Viszont meg kell beszélnünk pár dolgot!- mondta komolyan. Kigubbasztottam a szemeimet, majd lesütöttem őket.. gondolom most jön az a rész, hogy "bocsi de már van valakim."
-Jó..akkor...felejtsünk el mindent..és.. szakítsunk..- motyogtam pityeregve.
-Mi?! Hülye vagy? Szeretlek!- szólt felháborodottan. - Én nem szeretnék.. vagyis nem fogunk szakítani! De a kezdetet soha többé nem szeretném így látni! És téged sem!-kioktatott viszont igaza volt.. ez majdnem öngyilkosság!
Amint említette a vágásokat tekintetemmel kezdtem pásztázni a kötést.
-Ígérd meg!- suttogta fájdalmasan és megpuszilta a hegeket miután eltávolítottam a kötést.
Fél kezemmel állánál fogva felemeltem fejét.. egybefonódott tekintetünk..
Megpusziltam a homlokát és átöleltem.
Hogy lehetséges? Itt van, mégis hiányzik? Akár egy drog, soha nem elég..kábító és kívánatos.

*Másnap*
*Zayn szemszöge*

Ahogy kinyitottam a szemem megláttam a "szobámat" ami gazából olyan volt, mintha tornádó sepert volna végig rajta..
A szerelem gyűlöletté alakult?
Még magam sem tudom megadni a megfelelő választ. Csak egy dolog volt a fejemben.. Hope...
Lassan feltápászkodtam és lementem a konyhába... még elég korán volt.. fél hét.. de az alvás nem fog menni az elkövetkezendő időben..
Beléptem a konyhába és megcsapta az orrom a kellemetlen füstszag.. Először azt hittem valami felgyulladt, de ez a gondolat el is múlt amikor megláttam a tűzhely előtt kapkodó Hope-ot..
-Ha ennyire nem értesz semmihez inkább hagyd ott, megcsinálja más! Felfogod? Haszontalan vagy!Inkább menj a szobádba.- a szavak meggondolatlanul özönlöttek ki a számból.
Láttam ahogy az arca megváltozott a szavaim hallatán. Már majdnem megsajnáltam és bocsánatot akartam kérni, de kirohant a helységből.
De én miért kérjek bocsánatot, mert megcsalt? Chh.. szánalmas.
-Jól csináltam.- csaptam össze a tenyerem és mosolyra húzódott arcom.
Odamentem eltakarítani az odaégett szalonnát és tojást.
Neki támaszkodtam pultnak és tenyerembe temettem az arcom. Miért csinálom ezt vele? Hiszen.. én mondtam, hogy felejtsen el.- A francba! - csaptam a pultra.
Nyikorgott a hátsó ajtó.. Bejött rajta Ő.. megtörölte az arcát aztán elsétált a folyosón.

*2 hónap múlva*
*Hope szemszöge*

-De érted? Én ezt nem bírom tovább!. öntöttem ki a szívemet a bátyókámnak.
-Ez nem megoldás, hogy elköltözöl!- mondta lebeszélően Louis.
-Tudom, de ez lesz a legjobb.. neki és nekem is!
-Megértem, hogy túlzásba vitte, de szeret téged.
-Nem!- csattantam fel.- Szeret? Na ne mond az egész társaság előtt kikiabálta, hogy mekkora egy szajha vagyok.. állandóan bánt...elegem van!
-Meddig akarsz New York-ban lenni?
Beleegyezett ez az!
-Amíg rendet nem rakok a fejemben.
-Jó..csinálok egy számlát a nevedre és teszek rá pénzt biztonság kedvéért.-. tiltakozni akartam, de befogta a számat és nyomott egy cuppanósat az arcomra.- Kitartás erős vagy!

*Niall szemszöge*

-Akkor?- kérdeztem Zayn-t.
-Holnap este 8-ra legyél a kert legvégében és hozd a cuccokat!- vigyorgott.
Épp egy békülő vacsit akarunk összehozni... én tudom mi lesz ebből.. semmi!
De jó barát módjára segítek. ☺
-Nyugi jó lesz minden Zayn!- muszáj biztatni.
-És ha nem fog megbocsájtani?- ugyan már ezek után ki bocsájtana meg?! persze, hogy Hope.. szerelmes..

-Szereted?
-Olyan rossz.. fáj és üres. a gondolataim csak róla és Jeremy-ről szólnak.
-Féltékeny.- röhögtem.
-Kurva vicces!- ordított le.
-Szánalmas vagy, ahogy most pedálozol, akkor kellett volna amikor ribancoztad nem most!- löktem meg.
-Bocs.- mondta.
-Semmi baj bro.- mondtam majd megöleltem.

*Másnap*

-Nem mehetsz csak úgy el!
-Így lesz a legjobb!- mosolygott majd megölelt.
-Legalább miattam maradj itt kérlek!- könyörögtem.. hiszen ő a legjobb lány barátom.. és szükségem van rá.
-Neked ott a banda és Demi is!- mondta.
-De ha szükségem lesz rád?! Mert tuti lesz.- kétségbeestem.
-Mire van a telefon?- fordult hozzám amikor becipzározta a bőröndöt.
-Ígérd meg, hogy visszajössz!
-Ígérem, de most segíthetsz lecipelni.- ütött vállba.

*Hope szemszöge*

Már sötétedett.. Niall megígérte, hogy kivisz a reptérre.
-Mindjárt.. csak kiállok.- mutatott a drága barátom a kocsikulcsra.
-Oké.- mosolyogtam.
Megfogta a bőröndömet majd levitte a földszintre.
A nappaliba várt Louis ás Eleanor a bőröndömmel.
-Vigyázz magadra, ha bármi baj van hívj! mondta a bátyám.
-Felfogtam kapitány!- vigyázzba álltam.
-Komolyan Hope.- ölelt meg Eleanor is.
-Jójó!- mosolyogtam..alig vártam, hogy elhagyjam ezt  a helyet..
Nem éreztem magam jól itt.

Húztam magam után a bőröndömet a kapubejáróig és örültem, hogy nem találkozok Vele. Ugyan mire lett volna jó?! Hogy azt kívánja, hogy zuhanjon le a gépem? Kösz... elég "jó" a kapcsolatunk így is.
-Hope.- ordított valaki.. Ne ne ne..
Elszóltam magam.. a francba. Nem szóltam semmit csak betettem a bőröndöt a csomagtartóba és idegből bebasztam.. Be akartam ülni.
-Szeretlek!- mondta Zayn.
Mivan?! Most ez? Tuti beképzelem.. Még jó, hogy volt köztünk kb. 10 méter távolság.. Lassan hátrafordultam.
-Elbasztad!- mondtam érzelemmentes arccal aztán beültem a kocsiba.
-Meg fogod bánni!- mondta Niall.
-Tudom!

Ne hagyd figyelmen kívül!

FONTOS KÖZLEMÉNY!

Sziasztok mókuskák!:3
Mivel nem nagyon kapunk visszajelzéseket komiba, hogy jó e a blog vagy borzasztó... Úgy döntöttünk, hogy az új rész minimum 15 komi után érkezik! 
Ha esetleg nem lesz meg a komi akkor nem tesszük fel az új részt!
Ez azért már elvárható, hisz több mint 10 rész van fent és 1 komi...1 KOMI. .. ez elbizonytalanít minket.
Most a ti kezetekben van a döntés. 

Szeretnétek még olvasni vagy nem?

U.i: Ha nem azt is közzé tehetitek! xx

13. rész - I love you! (+18)

*Niall szemszöge*

Végre maradéktalanul boldog vagyok. Nem csodálom, hisz egy elképesztő lányt tudhatok magam mellett. 

-Héé, minden oké?- zökkentett ki Demi csilingelő hangjával.
-Persze, csak elbambultam.- mosolyogtam rá édesen.- Arra gondoltam, hogy elutazhatnánk...Szeretnélek bemutatni a szüleimnek!- mondtam huncutul. 
-Én is szívesen megismerném már őket.- tetszett neki az ötlet. 
-Szeretlek!- csókoltam meg lágyan.
-Én is szeretlek!- mondta két csók keretében.

Lefoglaltam két jegyet Müllinger-be, szombatra. Három nap múlva indulás. ☺

*Hope szemszöge*

Minden készen áll a tervemhez. Csak váljon is be. Ma este indul az akció. 
Felvettem az egyik legdögösebb ruhám, a hajamat besütöttem és tettem fel egy kis sminket. Végezetül fújtam magamra egy leheletnyi parfümöt és útra késznek nyilvánítottam magam.

Jade vett észre először.
-Wow. Hová-hová?- kérdezte miután alaposan végig mért. Arcán apró mosoly ült.
-Randim lesz!- mondtam büszkén. Zayn azonnal felkapta a fejét a randi szóra. Végig mért.. Leesett az álla... De.. Szomorú is volt.. Féltékeny vagyis bevált. 
Igazából nem is igazi randi, de hitelesnek kell tűnnie. 

Jeremy a megbeszélt helyen várt.
-Köszönöm, hogy eljöttél!- mondtam köszönés nélkül. 
-Semmiség... Csinos vagy, mintha randira készültél volna.- húzta fel a szemöldökét vigyorogva.
-Ez tényleg nem randi.. De ha farmerban jövök nem hiszik el.- adtam ésszerű magyarázatot. 
-Hát oké.- mosolygott.

Megbeszéltünk mindent. Mit, mikor, hogyan és a legfontosabbat. A pénzt. 
-Még egyszer köszönöm, hogy időt szakítottál rám.- mondtam.- Akkor holnap, szia!- búcsúztam. 
Elhagytam a kis éttermet de mivel még elég korán volt így utam Danielle-hez vezetett.
***
-Helló csajszi!- ugrott a nyakamba rég nem látott barátnőm.
-Sziaaa. - öleltem meg. 
-Hol jártál te ilyen csinos? Nagyon jól nézel ki!- ma már úgy harmadszorra mértek végig. 
-Bent mindent elmesélek!- mosolyodtam el halványan. 

-És szerinted ezt Zayn befogja venni?- kérdezte Dan. 
-Miért ne? És ha tényleg számítok neki akkor tenni fog valamit, hogy vissza kapjon!- vigyorogtam. 
-Hűha... hát.. mindenesetre is sok sikert!- ölelt át biztatóan. 

*Este*

Zayn volt az első aki érdeklődni kezdett az este felől. Ez jó jel. 
-Na milyen volt a randi?- az utolsó szót kis undorral a hangjában ejtette ki.
Haha.. féltékeny.
-Nagyszerű, azt hiszem ez volt életem legjobb randija!- szívtam a vérét. 
-Az remek!- morogta és lassan kisétált a konyhából.
Leültem és elgondolkodtam. Vajon mi fog ebből kisülni? Mi van ha nem fog harcolni értem? Erre még nem gondoltam... és...ha e-miatt veszítem el őt?
Egyre homályosabban látok. Ne, ne könnyek menjetek vissza, most ne! Gyorsan letöröltem őket, majd felálltam az asztaltól. 
-Nem lesz semmi baj!- mondtam hangosan magamnak majd elindultam a szobámba eltenni magam holnapra. 

*Jade szemszöge*
*kopogás*

-Igen?- motyogtam. 
-Hogy vagy mókuskám? - gügyörészett Louis. ☺
Elnevettem magam, olyan hülye mindig megtud nevettetni. 
-Úgy szeretlek!- öleltem meg majd megpusziltam. 
-Én is téged!- viszonozta. 
-Istenem annyi mindent adtál már nekünk mi meg... semmit. - mondtam megbánóan.
-Befejezted?- morgott rám.
-Nem.- flegmáztam.- Koloncok vagyunk! Munkát fogok keresni és veszek egy lakást, így könnyebb lesz Harry miatt is.
Kinevetett.... Mi az, hogy kinevet??!? Belevertem a vállába majd kérdő nézést vetettem felé. 
-Adok két hete és megint nyalakodni fogtok, amúgy meg 16 vagy nem dolgozhatsz!- ezt mondta... ezt a kibaszott igazságot, szuper. -.-"
-Tényleg nekem nem kellene iskolába járnom? Mármint nem kényszer csak kérdem..
-Öhm, nem tudom nem értek ehhez.. De majd utána járok.

*Másnap*
*Harry szemszöge*

Hogy mire emlékszek? Fingom sincs, de fing szag van. Lassan kinyitottam a szemem, körülnéztem és fehérséget láttam... Na ne..A WC ülőkén használtam párnának.. úristen.. Szétmegy a fejem. Áhh. 
Lassan de biztosan felálltam és levettem a tegnapi fehér foltos fekete felsőmet ami valószínű a hányástól fehér, de nem tudom megerősíteni ugyanis amint mondtam kurvára nem emlékszem semmire. 
Lebaktattam a lépcsőn.. 
Miközben megdörzsöltem a szememet majdnem elestem a szőnyegben. Káromkodtam egy sort majd folytattam utam a konyhába ahol Liam, Zayn és Louis ült és valami ufókról beszéltek vagy mi..?!
Kivettem a tejet a hűtőből, levettem a kupakot majd belekortyoltam.... Visszahelyeztem a hűtőbe..
-Mi van?- kérdőn néztem Louisra mivel "elég" idegesen nézett rám.
-Szerintem nem emlékszik.- sutyorogta Liam.
-Mire? Hmm? Mire kellene emlékeznem? kezdtem beparázni.
-Te flörtöltél egy csajpassal. - komorodott el Lou. 
-Mivel?- mi az a csajpas? na erre kíváncsi vagyok..
-Egy pasi aki csajnak hiszi magát... Majdnem megb*sztad a pulton!- és akkor bevillant egy kép. Hosszú szőke haja volt de kizárt, hogy pasi lett volna....
-Nem volt rajtad alsónadrág Harry!- sápadt el Louis.
-Mi van?- ilyen nincsen... Mi lett volna ha folytattam volna?!
Jó hess, hess!! Gondolatok, nem történt semmi...
-Zayn, telefon!- motyogta Eleanor álmosan, a srác odaugrotta telefonért majd elment. 

*Pár perc múlva*

-Holnap koncert!- rontott be Zayn.
-Mi?- szinte egyszerre szólaltunk meg.
-Mennünk kell gyakorolni most, máris, azonnal..- adta ki a parancsot.

*1 hónap múlva*
*Hope szemszöge*

Elég sok dolog történt az elmúlt időben jó és rossz értelemben is... "Összejöttem" Jeremy-vel, nemrég bemutattam Louis-nak és a többieknek... 
Mit is mondjak Zayn reakciója nem lepett meg, kifejezetten ezt akartam elérni, hogy féltékeny legyen.. Úúú, de gonosz vagyok. 
Visszatérve Jer-re... Nagyon hitelesen játszotta a hős szerelmest és persze kifizettem az összeget amit megbeszéltünk.

Óriásit sóhajtottam, majd ki vergődtem az ágyból és megdörzsöltem a szemeimet és véletlenül belerúgtam... 
-Uhh.. bocsi, jól vagy?- kérdeztem a matracon alvó Jer-t. Igen itt aludt, mivel hitelesnek kell lennie a sztorinak.. 
-Bébi, mennyi az idő?- nyöszörgött mint aki a halálán van.
-Nem tudom.- összeráncoltam a homlokom és a telefonomhoz battyogtam. - Egy óra lesz..
-Úristen már egy óra?! Elfogok késni a melóból... - persze még mindig a matracán feküdt.
-Akkor? Indulás!- mondtam parancsolva.
Mivel nem nagyon akart megmozdulni elővettem a fegyverem a fürdőbe és vissza mentem a szobámba és elé álltam. 
-Ne hogy!- csak ennyi jött ki a száján.
Meghúztam a ravaszt és a víz csak úgy áramlott ki a vízipisztolyból. 
-Hope fejezd be! Jól van felkelek! Naa!- már majdnem ordított, hát igen nem valami kellemes arra kelni, hogy jég hideg vizet nyomatnak a fejedre. :D
Kifogyott a tartályomból a víz. :c
-Na most fuss, ilyenkor menőzz amikor nincs fegyvered cicám!- mondta szexin és úgy közeledett felém akár egy szörnyeteg, lassan... Szemkontaktust tartva közeledik ..gyorsan elszaladtam mellette bugyiba és melltartóba, rohantam a földszintre, ő úgyszintén csak alsóneműben ordítva rohant utánam. Kifejezetten vicces volt és élveztem ezt az egészet.
Nem volt itthon senki sem Hál' Istennek. A nappaliba rohanva "zsákmányába kerültem."
-Most megvagy!- morogta.
A kigyúrt hasa, a szexi izmos karja, a barna szemek és a barna haj az őrületbe kergetett. 
Lassan lépkedett felém, éreztem ahogy a hátam a falnak nyomódott a hatalmas kezei a csípőmhöz értek, aztán az egyik keze a fenekemen végig siklott amíg a másik a hátamat simogatta.
Esküszöm, mintha Zayn lenne, annyira hiányzott a csókja, hogy... nagyon... 
Az egyik kezemmel megfogtam a tarkóját, a másik pedig a mellkasán állapodott meg. Azok a szemek. *.*
Zayn szemei, mintha sokkal nagyobb lángot gyújtottak volna bennem, mint az övé... 
Az ajkai megtalálták az enyémet,  vadul falták egymást, annyira erotikus volt ez az egész, de élveztem. 
Dereka köré fontam a lábaimat, belemarkolt a fenekembe mire felnyögtem... Elszakadtunk egymástól levegő hiányába, majd másodpercekkel később újra egymásra találtunk.
Ismételten belemarkolt fenekembe, belenyögtem a szájába... Éreztem, hogy kezd beindulni oda lent.. 
Felcipelt az emeltre, berúgta a szobám ajtaját aminek valószínűleg megfog látszani a nyoma. Becsapta magunk után az ajtót..
Ledöntött az ágyra.... Rajtam volt.. Végig simított a testemen, majd letépte rólam a tangámat a szó szoros értelmében.. 
Elváltak ajkaink és ő lefele ment.. Az ujjait feldugta majd egyre gyorsabban mozgatta bennem őket, már majdnem elmentem, de abba maradt minden... Felsóhajtottam, hirtelen belém nyalt.
-Kész vagy?- kérdezte.
-Nem szabad Jer.- motyogtam kiéhezve. Kikapcsolta a melltartómat pántomat és a melleimmel játszott egy kicsit. Aztán hirtelen belém vezette magát.
Felszisszentem, nem fájt csak hirtelen jött... Mit éreztem? Mámort, szánalmat és az orgazmus közeledtét, na ennek a keverékét.
Jeremy mozgatta a csípőjét előre-hátra.. 
Rásegítettem én is.. Utánoztam a mozgását.
-Annyira őrjítő vagy bébi!- nyögte.
-Gyorsabban!- mondtam kifulladva.
Gyorsabbra váltott én meg csak lihegtem és nyögtem, ami csak kijött a számon. Teljes erejéből leszorította a csípőmet , majd egy óriásit lökött rajtam. A csípőmet még mindig szorította.
Lassan újra mozogni kezdett. Majd éreztem ahogy elmegy bennem. Persze ezt egy nagy nyögés kísérelte, aztán én is felnyögtem. 
Néma csendben próbáltunk lenyugtatni magunkat.
-Elkések!- kapott a fejéhez, gyorsan kirántotta magát belőlem, felöltözött, majd elviharzott.
Mi van? Ennyi? Most nagyon úgy érzem magam mintha csak "baszó társ" lennék..
Az vagyok, én ezt akartam nagyon is csak nem vele... De ő nem is szól hozzám... Szánalmas vagyok.


*Jade szemszöge*

Korán reggel 11-kor elindult a nagy csapat a havi bevásárló körútra. Mindenki fogott egy bevásároló kocsit, természetesen nekem nem jutott. Ennyit a hipermartket-ről.. óriási de kocsi meg nincs elég.. szupi. -.-"
-Pakolhatunk egybe ha gondolod.. é-én úgysem veszek sok dolgot.- motyogott bizonytalanul Harry.
-Kösz.- vágtam kedvtelen fejet rá. 
Ennél jobb már nem is lehetne esküszöm... Akkor együtt kell mennünk...végig.
-És..öhm... hogy vagy?- próbálta megtörni a csendet ami igazából kínosabb volt mint a csend. 
-Jól.- ennyivel le is zártam a beszélgetésünket, most voltunk először együtt vásárolni... 
Nem tudok rá haragudni, de miért nem? Ahj! Jade, poker face!
-Mire van még szükséged?- kedveskedett.
-Csoki, tusfürdő, sajt, banán, narancs, eper, csoki, csoki, joghurt és dezodor.- felsoroltam gyorsan, amire felakadt a szeme. 
-Elfogsz hízni!- morogta pofátlanul.
-Semmi közöd hozzá!- megforgattam a szemem. 
-Jade! Ha te már akarsz tőlem semmit akkor legalább maradjunk barátok, hiszen úgyis találkozunk szóval.. ez így kevésbé lenne kínos.. - mondta Harry... A szavai kés ként döftek a szívembe. Hogy barátok? Mi? Még harcolni sem akar értem? Nyugi Jade...nyugi.. 
-Felőlem!- megrántottam a vállamat.

*Este*

Felhoztam a szobámba a barátomat Daniell-t. A biztonság kedvéért bezártam az ajtót, leültem a szőrös szőnyegre és elkezdtem inni.

Ahogy leért égette a torkom aztán a gyomrom, de nem érdekelt... Mert ő csak a "barátom" akar lenni... 
-Hogy tud tovább lépni? Érted, hogy?- ordítottam magamnak mint egy őrült.

Vissza emlékeztem arra amikor a kádban voltunk... Amikor kergetőztünk és az első nap amikor medencéztünk. Egy könnycsepp futott végig az arcomon.
Erre innom kellet még  már nem éreztem semmit. Dani-t úgy ittam mint a vizet. Kitudja, hogy hány nővel feküdt le mióta nem vagyunk együtt..?!

Iszogattam, iszogattam, iszogattam.. vedeltem..
-Nemá-már elhagytál?- morogtam Dani-re morcosan.
A sírás kerülgetett, de nem tudtam sírni.. De Harry... Mégis tudtam.. 
Miért kell ezt csinálnia? Tudom, hogy nem szeretett, de akkor miért hülyített? Elegem van!
Négykézláb indultam a fürdő felé penge után kutatva.
-Hahó, hol vagy pengusz?- hívogattam, de nem jött elő.- Bújócskázunk? Anyád! ..... Megvagy!- magammal beszéltem. Megőrültem. 
A kis vasdarab kellemesen kúszott a bőrömben, megkönnyebbülés... Megkönnyebbültem, de még nem ittam eleget.
Elfordítottam a kulcsot az ajtóban és kiléptem rajta. Váratlanul megszédültem, de még idejében megkapaszkodtam a falba..
Úgy döntöttem inkább négykézláb megyek.. Lassan, de biztosan..
Nincs lent senki, háháá.- mondjuk éjfél lesz, de nem baj.. 
Kivettem egy Royal-t és folytattam amit elkezdtem. 

*Harry szemszöge*

Mi a fasz?!
-Mindjárt.- morogtam. 
Felkeltem és kinyitottam az ajtót. 
-Miért teszed ezt velem hallod? Én szeretlek Harry! De te nem és én nem tudok csak a barátod lenni. Egyáltalán, hogy kérhetsz tőlem ilyet? Tudom, hogy nem szeretsz de akkor ne bánts kérlek, Harry!- rogyott össze Jade a sírástól.- Tudom, hogy van jobb neked, de kérlek ne bánts..Nagyon fáj Harry... kérlek..- zokogott... miattam...azt hittem már nem érdeklem. Nem érdemlem meg őt.
-Jade sajnálom.. -nem tudtam mit mondani. Megpróbáltam felsegíteni amikor felállt elengedtem, elesett és ki esett a kezéből a.......pia?! Na ne... Jade az ital után nyúlt, majd gyorsan belekortyolt.
-Add ide! Most!- ordítottam rá mire megdermedt, de még mindig sírt. Gyorsan elvettem tőle és kiöntöttem a WC-be. Mire vissza értem már volt volt ott... De mégsem hagyhatom így csak úgy elmenni őt főleg ilyen állapotban nem.
Át rohantam a szobájába, ott ült a szőnyegen nekem háttal... Zokogott, folyamatosan, nem tudom elviselni ha sír... Én ezt nem akartam.. 
-Jade.. -suttogtam már a háta mögül. Megremegett. Lehajtotta a fejét, elé térdeltem.. 
-Uram Isten, Jade!-  a keze tele volt vágásokkal.. friss vágásokkal. 
Könnybe lábadt a szemem.
-Ide figyelj! Soha többet nem csinálhatsz ilyet, rendben?- féltettem, féltettem magamtól.. én bántottam..
-Szeretlek Harry!- suttogta zokogva, levettem a pólólmat és a kezére csavartam.
-Én is szeretlek Jade!- töröltem le egy kósza cseppet az arcomról.
Felemelte tekintetét. Mint aki nem hallotta amit mondtam.
-Szeretlek kicsim! Szeretlek!- mondtam majd lágyan megcsókoltam.  Minden érzelmet bele adtam.
Erőtlenül válaszolt csókomra. Ajkaink hamar elváltak egymástól. A mellkasomra dőlt és meg sem szólaltunk csak ültünk. 

Elaludt. Felvettem az ölembe.. Nagy nehezen felálltam és befektettem az ágyába, betakartam majd mellébújtam és átöleltem. 

*Zayn szemszöge*

Úgy hiányzik már Hope. Rossz érzés látni, hogy az a barom bármikor megcsókolhatja. Én meg? Állok távolban és reménykedem... Reménykedem, hogy még visszaszerezhetem őt.
Én még mindig szeretem, de kezdek kételkedni abban, hogy az érzés kölcsönös lenne e.. :(
Áhh Zayn, ne gondolj ilyenekre... Pozitívan állj hozzá! Minden rendbe fog jönni!- bíztattam saját magam.
Abba hagytam az önsajnálatot és álomra hajtottam a fejem. 

*Reggel*

Kómásan kikászálódtam az ágyból majd lementem, hogy szerezzek kávét. Nem kellett volna... Hope és Mr. Baromarc majd le nyelték egymást a kanapén.. Hirtelen féltékenység öntött el... Miért nem lehetek én az aki boldoggá teszi őt?!?

*Hope szemszöge*

Jeremy-nek megint le kellett lépnie.. Láttam reggel Zayn arcát. Úgy sajnálom.. Nem akarom vele ezt tenni.
Lehet el kéne neki mondani az igazat... De nem... Nem azért színészkedtem egy hónapon keresztül, hogy most csak úgy "feladjam." Ha elkezdtem hát végig is csinálom. Kimentem a konyhába összedobni egy kis könnyű ebédet.
Nem sokkal később halottam, hogy nyitódik a bejárati ajtó.

-Ó, szia Hope! Tudnál plusz egy főre főzni?- halottam egy selymes hangot.
Megfordultam a tengelyem körül..Az ütő is megállt bennem.  Zayn mellett egy szőke lány állt... Nem mondom, hogy nem szép, mert akkor magamat is becsapnám. Ez a lány igazából sokkal jobb bőrben van mint én.- kétségbe estem.
-Persze.- mondtam kicsit szomorkásan. Remélhetőleg nem vették észre.. 
Szóltam a srácoknak, hogy ebéd... Niall pár perc múlva lent is termett. Liam és Louis nincs itthon. De hol van Jade és Harry? :o
Felmentem Jade szobájába. 
Harry szorosan karjai közt tartotta és aludtak... 
Úgy döntöttem, hogy nem keltem fel őket. Olyan édesek. ♥

Zayn amint észrevett, "vad" flörtölésbe kezdett..öö... a szöszivel...
Niall csendesen falatozott a frissen készült salátából.
***
Elegem van a turbékoló "párból".... Bár megérdemlem.. Én is ezt csinálom Zaynnel. 
De ha ő így akkor én is.... Előhalásztam a telefonom és az asztal alatt elindítottam egy zenét. Szerencsére senki sem vette észre... Úgy tettem mintha hívnának majd levágtam egy nyálas szöveget mintha Jeremy-vel beszélnék. 
Zayn szúrós tekintettel meredt rám.

*Este*

Valaki kopog... Elintéztem egy "Gyere be!" kiáltással.
Meglepetésemre Niall volt...

-Mi volt ebédnél az az állhívás?- kérdezte lényegre törően.
-Fogalmam sincs miről beszélsz!- tettem a hülyét. A francba..
-Ugyan Hope... Láttam, hogy elindítottad a zenét.. szóval?
-Ígéred, hogy nem mondod el senkinek?- sóhajtottam.
-Akár írásba is adom.- mosolyodott el halványan.
-Szóval..ööhm... Jeremy igazából nem is a pasim... Csak azért van, hogy féltékennyé tegyem Zayn-t... Jól is alakult de most hazahozta ezt a csajt és... Félek, hogy elveszítettem a hülyeségem miatt.. - gördült le az első sós könnycsepp az arcomon.

-Hazudtál?- jött a kérdés... De nem Niall tette fel... Ledermedtem.

Közérdekű!

Sziasztok!
Sajnáljuk, hogy ilyen rég tettünk fel új részt. Ígérjük próbáljuk minél hamarabb befejezni a következőt. De kárpótlásul az nagyon hosszú lesz és elég nagy fordulatot fog venni pár rész erejééig.

Addig is türelmeteket kérjük!
Reméljük azért még mindig szeretitek a blogunkat és epekedve várjátok a kövi részt. :)

Ennyi lenne, sziasztok. xx

12/2.- Nem meggondolt dolgok..

-Zayn vagyok! Nem emlékszel? -kérdeztem meglepődve és leültem az ágya mellett lévő székre.

-De emlékszek... mindenre.- motyogta.

-Akkor ez mi volt?- kérdeztem kíváncsian. 

-Emlékezz mit mondtál nekem amikor a szobámban sírtam...- mondta szomorúan.

Elgondolkodtam... mit mondtam?

Nem igaz, hogy elfelejtettem...  Ez az... Megvan, azt mondtam neki, hogy felejtsünk el mindent ami volt.

-Ahh.. én megtettem.- mondta és az ujjait piszkálta.

-De az... -mondtam halkan.

-Semmi de! Minden szónak súlya van, tanuld meg... - enyhén szólva oktatott ki.

-Van esély, hogy újra úgy legyen mint régen? -kérdeztem.

-Már semmi sem lesz olyan mint régen! Neked gyereked lesz!- mondta bele törődve.

-Igazából... Nem az én gyerekem... Perrie még csak pár hetes.. max. 1 hónapos.. mi pedig 2 hónapja boldogítjuk egymást!- mondtam ki az igazat.

Sokat gondolkodtam ezen.. És elkezdtem számolni.. Végül ugyan arra jutottam.

-Szóval van még esélyem?- kérdeztem. 

-Talán igen talán kitudja.. -mosolygott és magára húzta a takarót.

*London*

*Harry szemszöge* 

Az estém elég unalmasan telt... Jade pedig... Hékás hol van Jade?!:O

Nagy nehezen felültem a kanapén.. Körülnéztem... Túl nagy a csend.. Már mit csinált?

Felmásztam az emeletre, bementem a szobámba.. 

Oké, itt nincs.. Kimentem a folyosóra, bekopogtam Jade szobájába.

Elgondolkodtam, hogy minek kopogok.. Úgyis bemegyek..  Úristen magamban beszélek! 

Benyitottam... Hát... A szám tátva maradt..  Egy szál fekete melltartóba és tangába flnagált és táncolt.

-Annyira szexi vagy!- mondtam és átölelte hátulról. Megugrott, nem számított rám.

A kezem a hasára tévedt, elkezdtem csókolni a nyakát..  Az érintésem hatására libabőrös lett. Ez tetszik. 

-Mit csinálsz Styles?- kérdezte ártatlanul.

-Tetszik?- kérdeztem és hirtelen belemarkoltam a fenekébe, mire felsóhajtott.

Szembe fordítottam magammal, nagyon közel voltak az ajkaink egymástól, nem kellettek szavak most a tettek beszéltek. 

Belenéztem a szemébe, teljesen elvarázsolt.

Egyszer csak annyit vettem észre, hogy bement a fürdőbe..  Utána "rohantam".. Feltoltam a falra és amilyen gyengéden csak tudtam úgy csókoltam meg. 

-Kívánlak!- szakítottam meg a csókokat a szavak vagy a szavakat a csókok.

-Bizonyítsd be!- mondta Jade.

-A tanga tehet róla!- morogtam rá. 

-Jaa, szóval ha nincs a tanga akkor nem is kellek..- motyogta durcásan és elfordította a fejét.

-Én ilyet nem mondtam!- mondtam összeráncolt homlokkal. -Na figyelj.- mondtam és be akasztottam az ujjam a bugyi szélébe majd lehúztam róla.. -Látod?- kérdeztem, de nem válaszolt.  Csak egy kérdő pillantást vetett  rám.

-Nincs rajtad a tanga... és így még jobban kívánlak!- motyogtam a szájába.

Visszacsókolt.

-Olyan hülye vagy!- mosolyodott el.

Durcás fejet vágtam.. 

-Harry?!- motyogta a nevem mintha nem is tudom, valamit tett volna amit nem lett volna szabad. 

-Hmm?- hümmögtem. 

-Baj van..- mondta Jade.

-Jade! Bökd már ki mi az!- morogtam rá.

Válaszul elejtett egy könnycseppet.

-Kérlek mond el... - kérleltem, már kezdtem megijdeni.

-Harry én.. annyira... sajnálom..de... nem tehetek róla... teljesen beléd estem.- dadogta Jade lehajtott fejjel.

Nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el. Annyira megijedtem, de ez olyan édes volt. ♥

-Ezért sírsz?- értetlenkedtem.

-Nagyon fáj mert...tudom, hogy nem kölcsönös, én csak |ez| - mutatott végén magán. -Te meg |húúú|- mutatott végig rajtam. - Te vagy minden nő álma én meg semmit sem érek.. 

-Na idefigyelj! Ha most ezt nem hagyod abba, találok jobbat is!- mondtam hangosabban mint, ahogy egy normális ember beszél.

-Ezt most hangosan mondtam?- kérdeztem. 

Ránéztem... Ez minden elárult.. Hangosan mondtam.. 

Az arca teljesen nedves volt a könnyektől, de ez már nem patakokban folyt hanem "óceánként." A kezembe temettem az arcom. 

Jade a falhoz simulva csúszott le a a hideg földre.. Hátrálni kezdtem. Felnézett rám. Én "sajnálom-ot" tátogtam és kimentem.. 

Hogy mondhattam ezt neki?? Akkora egy seggfej vagyok.  

Elfordítottam a kulcsokat a Range Rover-be mire a motor hangos moraja ütötte meg a fülem. A kedvenc kocsmám felé vettem az irányt.. 

Pár perc múlva megérkeztem.

-Helló. Mit adhatok? -kérdezte a pultos csaj. Nem is olyan rossz bőr.. Betty... Ez áll a névkártyáján. 

-Egy pohár whiskey lesz, köszönöm.- mondtam rekedtes hangomon.

-Máris hozom!

***

Első kör után jött a második... majd a harmadik és így sorjában.

 Kicsit sem voltam már önmagam.. 

*Jade szemszöge*

Tudhattam volna.... Hogy csak kihasznál és csak "arra" kellek neki.... A szívem mélyén tudtam, hogy ez lesz, de... Túlságosan elvakítottak az érzelmek. A boldogság. 

Letöröltem a könnyeim, de hiába... Ugyan úgy folytak tovább patakokban.. Szemeimet már lassan kezdték csípni a sós könnyek. 

A bőröm könny áztatta volt... Összetört... A szüleim halála óta nem éreztem ilyen fájdalmat.. Bebotorkáltam a fürdőbe.. Megnyitottam  a zuhanyt és beálltam alá. Leakartam mosni Harry csókjait.. Érintéseit..  Az összes fájdalmat amit maga után hagyott. 

Mikor már kellő képen eláztam kimásztam.. Ahogy voltam úgy mentem vissza  a szobámba... Abab hagytam a sírást, de mikor ránéztem az ágyra... Eszembe jutott a Vele töltött éjszakák.. Újra zokogásban törtem ki.. Lerogytam a földre.. 

Arcomat tenyerembe temettem és csak sikítottam...ahogyan csak tudtam.. Kiakarom magamból adni az elviselhetetlen fájdalmat.. 

                                                                                ~*~

Nyitva maradt az ajtó... Valaki berontott.. 

Nem néztem fel.. A földön gubbasztottam és bőgtem..  Két erős kar óvóan fonódott remegő testem köré. 

Felismerem ezt az illatot.. Ez Louis. 

-Shh... Jade... Nyugodj meg!- suttogta lágyan.- Mi történt?- tolt el magától, hogy a szemembe tudjon nézni. 

-H-Harry..- mondtam meggyötört hangon.. 

Louis újra mellkasára vont és egy dalt kezdett dúdolni nyugtatás képp.. 

Lassan álomba sírtam magam.. 

*Louis szemszöge*

Elaludt... Szóltam Eleanor-nak, hogy szedje rendbe Őt, majd dugja ágyba.... Egy helyet tudok ahová Harry mehetett.

Kiszálltam az autómból.. Harry-é a túloldalon, vagyis itt van.. 
Bementem az aprócska "szórakozó" helyre... Harry a pultnál ült és egy pincérnővel flörtölgetett.. Nem hiszek a szememnek. Összetöri Jade szívét és még rámászik más nőkre.. 
-Harry!- mondtam az ajtóban állva, majd közeledni kezdtem felé. Tekintetét rám vezette... Hát ez atom részeg.. 
-Sz-szia Louis!.. -dadogott az alkohol hatására.
-Megkérhetnélek, hogy gyere ki?- mondtam egyenlőre még nyugodtan.
-Bocs haver, e-elvagyok foglal-va.. -nézett a mellette álló nőre.
-Nem érdekel! Most azonnal kijössz!- emeltem fel a hangom mire pár vendék felénk pillantott.
-Jó-jó, csak ne k-kiabálj.. - letett pár fontot a pultra és nehézkesen elindult a bejárat/kijárat felé. 
Előre mentem.. Harry nekiesett egy-két asztalnak de végül épségben kiér.t 
-M-mi olyan f-fontos?- volt képe megkérdezni.
Kedvem lenne egy jókorát behúzni neki...
-Hogy mi? Még van képed ezt kérdezni? A barátnőd otthon zokog.. Teljesen össze van törve.. Te meg itt jókedvűen iszogatsz és flörtölgetsz.. - most már kiabáltam. 
-Se-semmit nem tudsz az ér-érzéseim-ről.. és a-az övéről sem.. n-nem akartam me-megbántani, de..kicsúszott.. Sírni kezdett..én meg o-ott..hagytam..
-Hogy tehetted ezt vele? És ha valami kárt tesz magában? - tőlem zengett az egész utca, de nem érdekelt. Nem fogom magam visszafogni még ha a legjobb haveromról is van szó.
Nem válaszolt.. Semmi bűntudat nincs a szemében..
-Na szállj be a kocsiba mielőtt olyat teszek amit később megbánnák!- ezt már valamennyivel halkabban mondtam.  
***
Hazaértünk... Látva Harry szerencsétlenségét muszáj volt segíteni neki.. 
Felsegítettem a szobájába és befektettem az ágyába.

Eleanor-t kerestem.. Úgy volt, hogy itt marad Jade miatt. A szobámban volt.. 
Kérdőn nézett rám.. Sóhajtottam. 
-Nem csalódtam még benne ekkorát!- csak ennyit mondtam. 
El nem kérdezősködött.. Tudta, hogy most nincs ehhez hangulatom. ..Majd holnap... 

*Hope szemszöge*

Zayn nem akar magamra hagyni..és.. én sem akarom, hogy elmenjen, de Ő ezt nem tudhatja.. Ha tényleg olyan fontos vagyok neki, mint ahogy mondja akkor küzdeni fog értem.. Eldöntöttem, hogy nem adom magam könnyen... Jó sokat kell még tennie ahhoz, hogy minden olyan legyen mint régen.. 

Ki is találtam,  hogy mit fogok tenni.. Pár nap és hazamehetek ami azt jelenti, hogy kezdődhet a tervem.. Már csak megfelelő "alany" kell. 

*2 nap múlva*

Dél körül jár az idő és Zayn-nel már úton vagyunk. Az út egész csendes telik.. Egyikőnk se tud mit mondani... Ma elkezdek "keresgélni" a tervemhez.. 

Bekanyarodtunk az ismerős utcába... Izgalommal töltött el, hogy újra itthon vagyok pedig csak pár napot voltam távol..
***
-MEGLEPETÉÉÉS!- kiáltották kórusban. A szívem majd ki ugrott a helyéről. Nem számítottam erre. :$
A falon egy óriási "Üdv újra itthon" plakát lóh.. Olyan édesek! ♥ ☺

Viszont nem tudtam nem észre venni, hogy Harry és Jade a lehető leg távolabb vannak egymástól.. Valamiről nagyon lemaradtam.. Remélem nem szakítottak.. 
Eleanor az én emberem.. Félre hívtam a konyhába.. 

-Mi történt Harry és Jade között?- tértem azonnal a lényegre.
-Hát... Harry nagyon megbántotta, a húgod pedig megmakacsolta magát és nem beszél vele... Pedig Harry sokszor próbált már beszélni vele..- válaszolt.
-Megölöm Harry-t!- mondtam.- Pontosan mi történt?-
-Az egész úgy volt, hogy..... - és elmesélte elejétől a végig.
-Szegény Jade..- nem tudtam mi mást mondhatnék.. Harry ezért még nagyon megfog fizetni azt garantálom! A húgomat CSAK ÉN bánthatom!

-Héé, ti meg miről beszélgettek? -lépett be Jade.
Szó nélkül, szorosan magamhoz öleltem.. 
-Sajnálom!- súgtam. Nedvességet éreztem a vállamon.. Sír..
-Jajj, Jade ne sírj! Harry egy seggfej!-mondtam és jelen pillanatban így is gondoltam. 
-Annyira fáj!- kezdett zokogni.
-Tudom, de ne gondolj rá!- mondtam. 
-Én próbálok, de.. Nem tudok úgy csinálni, mintha nem is ismerném.. - letörölte könnyeit. Utálom Őt sírni látni...megtörve és... ilyen szomorúnak.. 
-Tudod mit, hagyjuk ezt a kis partit és menjünk el vásárolni! Legalább eltereli a gondolataidat!- osztottam meg a lányokkal az ötletem.
-Ó igen!.. A Forever21-ben láttam egy ruhát ami mesésen állna neked Jade!- csillant fel Eleanor szeme. 
-Hát jó, nem bánom. -erőltetett mosolyt az arcára.

*Pár órával később*
*StarBucks*

Karamellás latté-mat szürcsölgetem.... Úgy látszik sikerült a tervem Jade-el. Nem gondol Mr. seggfejjel. 
***
-Mehetünk?- kérdezte Eleanor.
-Öhm.. mennyetek, később utánatok megyek!- mondtam. Furcsán néztek, de végül elindultak nélkülem. 
Megbizonyosodtam róla, hogy nem látnak már.. Intézkednem kell a tervemhez... Esküszöm ennyi terve senkinek nincs 1 nap alatt...

-Szia!- ültem le egy fiú mellé akit iszogatás közben vettem észre... Fiatal és helyes. Pont jó lesz... - Szeretnék kérni egy szívességet!

12/1.rész - Tervek...

"Kinyomtam..
-Na?- kérdezték a többiek kórusban.
-K-Kórházba szállították.. Oda kell mennünk!- dadogtam sápadtan. "

-Hova oda?- kérdezte valamelyik fiú.
-Doverbe.- mondtam.
-Akkor készüljünk.. Hosszú az út odáig.- mondta Harry.

Kapkodva elkészültünk... Betettem pár cuccot Hope-nak. 

*1 óra múlva*

Zayn-t pillantottam meg a folyosón.. Gyors léptekkel közelítettem felé. 
-Mi történt?- kérdeztem köszönés nélkül.
-Bedrogozták.-mondta Zayn.
-Mivan? De? Fúú... és hogy van?- kérdeztem idegesen.
-Nem tudom.. az orvos most vizsgálja.. -motyogta letörve.

Pár perc múlva láttam, hogy Hope kórterméből kijön az orvos.
-Elnézést, én Hope Tomlinson testvére vagyok..- Jobban van már?- hadartam össze-vissza.
-Kimostuk a gyomrát, mert rengeteg alkoholt fogyasztott, emellett találtunk kokain-t és xanaxot. Pihennie kell és pár nap múlva elmehet!- mondta az orvos.
-Értem.. Be lehet menni hozzá?- kérdeztem.
-Igen.. De csak egyesével!- mondta és a srácokra nézett.- Elnézést mennem kell, további szép napot!
A fiúkra se néztem... Egyenesen elindultam Hope-hoz.. Benyitottam.. Őszintén én sokkal rosszabbra számítottam... Aludt. Teljesen sima volt az arca.
Mintha semmi sem történt volna..

Megsimítottam az arcát..
-Tudod tesókám te egy nagy barom vagy, hogy a frászt hozod rám mindig!- mondtam Hope-nak aki aludt.
-Én is szeretlek Jade!- mondta Hope, amire megugrottam mivel nem tudtam, hogy fel van. Erre elkezdett kuncogni rajtam.
-Mi olyan vicces drágaság?- mondtam és megfogtam a pohár vizet ami az éjjeli szekrényen volt.
-Jade ha megmered tenni! Meghalsz!- mondta fenyegetve Hope.
Elmosolyodtam és ráöntöttem a pohár tartalmát.. 
Ő meg "válaszul" hozzám vágta a párnáját. 
Lassan felállt és közelebb jött.. 
-Testvéri ölelés!- mondta vigyorogva.
-Neee!- ordítottam és kiszaladtam a szobából.. Kívülről neki támaszkodtam az ajtónak és elkezdtem nevetni.
Aztán öt szempár nézett rám kérdőn.. 
Megköszörültem a torkom és komolyan azt mondtam:
-Niall mehetsz!

*Hope szemszöge*

Igazából nagyon jó kedvem volt.. A többieket is meg akartam viccelni ezért kieszeltem pár "tervet!"
Niall nyitott be..
Én már visszafeküdtem a helyemre.. "Aludtam."
-Na engem nem versz át szivi!- mondta nevetve Niall és puszit nyomott az arcomra.
-Lebuktam.- mondtam halvány mosollyal.

*Zayn szemszöge*

Én voltam az utolsó aki bement... És vállaltam, hogy bennmaradok éjszakára vigyázni Hope-ra. 
Már a többiek hazamentek..

Vettem egy nagy levegőt és beléptem a szobába.. 
-Szia!- mondtam halkan.
-Szia, hát te ki vagy?- kérdezte kedvesen.



Ennyi lenne, hamarosan fent lesz a 12/ 2. része is! Reméljük izgalommal teli várjátok már, és reméljük tetszett ez a rész a többivel együtt. Ne feledjétek a pipálást, komizást és nem utolsó sorban Iratkozzatok fel! 

Köszönjük! :) Szerkik.Xx:*

Ajánlás!:)

Sziasztok!:)
Ez a blog egy barátnőmé, örülnék ha megnéznétek, olvasgatnátok!:) Létszi ne hagyjatok cserben se engem, se a barátnőmet!:)
http://bestfriendforever-esmas.blogspot.hu/

Köszönöm szépen!:)

Viki.xX:*